végítélet
匈牙利语
词源
vég (“结束，末尾”) + ítélet (“审判”)
发音
- IPA(帮助)：[ˈveːɡiːteːlɛt]
- 断字：vég‧íté‧let
名词
végítélet（复数 végítéletek）
变格
| 变格（词干：-e-，元音和谐律：前不圆唇） | ||
|---|---|---|
| 单数 | 复数 | |
| 主格 | végítélet | végítéletek |
| 宾格 | végítéletet | végítéleteket |
| 与格 | végítéletnek | végítéleteknek |
| 工具格 | végítélettel | végítéletekkel |
| 因果格 | végítéletért | végítéletekért |
| 转移格 | végítéletté | végítéletekké |
| 到格 | végítéletig | végítéletekig |
| 样格-形式 | végítéletként | végítéletekként |
| 样格-情态 | — | — |
| 内格 | végítéletben | végítéletekben |
| 顶格 | végítéleten | végítéleteken |
| 接格 | végítéletnél | végítéleteknél |
| 入格 | végítéletbe | végítéletekbe |
| 上下格 | végítéletre | végítéletekre |
| 向格 | végítélethez | végítéletekhez |
| 出格 | végítéletből | végítéletekből |
| 上格 | végítéletről | végítéletekről |
| 夺格 | végítélettől | végítéletektől |
végítélet 的所有格形
|
延伸阅读
- végítélet in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.