legény
匈牙利语
词源
源自阿兰语；对比奥塞梯语 лӕг (læg, “男人，男性”)。[1]
发音
- IPA(帮助)：[ˈlɛɡeːɲ]
- 断字：le‧gény
- 韵部：-eːɲ
名词
legény（复数 legények）
变格
| 变格（词干：-e-，元音和谐律：前不圆唇） | ||
|---|---|---|
| 单数 | 复数 | |
| 主格 | legény | legények |
| 宾格 | legényt | legényeket |
| 与格 | legénynek | legényeknek |
| 工具格 | legénnyel | legényekkel |
| 因果格 | legényért | legényekért |
| 转移格 | legénnyé | legényekké |
| 到格 | legényig | legényekig |
| 样格-形式 | legényként | legényekként |
| 样格-情态 | — | — |
| 内格 | legényben | legényekben |
| 顶格 | legényen | legényeken |
| 接格 | legénynél | legényeknél |
| 入格 | legénybe | legényekbe |
| 上下格 | legényre | legényekre |
| 向格 | legényhez | legényekhez |
| 出格 | legényből | legényekből |
| 上格 | legényről | legényekről |
| 夺格 | legénytől | legényektől |
legény 的所有格形
|
衍生词汇
复合词
参考资料
- ↑ Benkő, Loránd, ed. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. (“The Historical-Etymological Dictionary of the Hungarian Language”). Budapest: Akadémiai, 1967–1984. ISBN 9630537702. Vol. 1: A–Gy (1967), vol. 2: H–O (1970), vol. 3: Ö–Zs (1976), vol. 4: index (1984). – German edition published as Benkő L., editor (1993–1997), “legény”, Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen I–III [The Etymological Dictionary of Hungarian] (德语), Vol. 1: A–kop (1993), vol. 2: Kor–zs (1995), vol. 3: index (1997), Budapest: Akadémiai Kiadó, ISBN 9630562278
延伸阅读
- legény in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.