ujj
匈牙利语
发音
- IPA(帮助):[ˈujː]
音频 - 韵部:-ujː
词源1
源自原始乌拉尔语 *suwďa (“手指”)[1][2]。与曼西语 туля (tulâ)等同源。
名词
ujj(复数 ujjak)
变格
| 变格(词干:-a-,元音和谐律:后) | ||
|---|---|---|
| 单数 | 复数 | |
| 主格 | ujj | ujjak |
| 宾格 | ujjat | ujjakat |
| 与格 | ujjnak | ujjaknak |
| 工具格 | ujjal | ujjakkal |
| 因果格 | ujjért | ujjakért |
| 转移格 | ujjá | ujjakká |
| 到格 | ujjig | ujjakig |
| 样格-形式 | ujjként | ujjakként |
| 样格-情态 | — | — |
| 内格 | ujjban | ujjakban |
| 顶格 | ujjon | ujjakon |
| 接格 | ujjnál | ujjaknál |
| 入格 | ujjba | ujjakba |
| 上下格 | ujjra | ujjakra |
| 向格 | ujjhoz | ujjakhoz |
| 出格 | ujjból | ujjakból |
| 上格 | ujjról | ujjakról |
| 夺格 | ujjtól | ujjaktól |
ujj 的所有格形
|
派生词
- ujjacska
- ujjnyi
- ujjú
复合词
- hüvelykujj
- lábujj
- mutatóujj
- nagyujj
- ujjbegy
- ujjhegy
- ujjperc
短语
- az ujja köré csavar
- kirázza a kisujjából
- ujjat húz
词源2
来源有争议:[2]
名词
ujj(复数 ujjak)
变格
| 变格(词干:-a-,元音和谐律:后) | ||
|---|---|---|
| 单数 | 复数 | |
| 主格 | ujj | ujjak |
| 宾格 | ujjat | ujjakat |
| 与格 | ujjnak | ujjaknak |
| 工具格 | ujjal | ujjakkal |
| 因果格 | ujjért | ujjakért |
| 转移格 | ujjá | ujjakká |
| 到格 | ujjig | ujjakig |
| 样格-形式 | ujjként | ujjakként |
| 样格-情态 | — | — |
| 内格 | ujjban | ujjakban |
| 顶格 | ujjon | ujjakon |
| 接格 | ujjnál | ujjaknál |
| 入格 | ujjba | ujjakba |
| 上下格 | ujjra | ujjakra |
| 向格 | ujjhoz | ujjakhoz |
| 出格 | ujjból | ujjakból |
| 上格 | ujjról | ujjakról |
| 夺格 | ujjtól | ujjaktól |
ujj 的所有格形
|
派生词
- ujjas
- ujjatlan
复合词
- ruhaujj
参考资料
- ↑ Entry #910 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ 2.0 2.1 Zaicz Gábor, Etimológiai Szótár, Tinta Könyvkiadó, ISBN 963 7094 01 6
- ↑ Entry #902 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
拓展阅读
- (手指,脚趾): ujj in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- (袖子): ujj in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
