tű
匈牙利语
词源
源自古旧动词tövik (“扎，戳，钻”) + -ő ~ -ű （分词后缀）。[1]
发音
- IPA(帮助)：[ˈtyː]
音频 - 韵部：-tyː
名词
tű（复数 tűk）
变格
| 变格（词干：长/高元音，元音和谐律：前圆唇） | ||
|---|---|---|
| 单数 | 复数 | |
| 主格 | tű | tűk |
| 宾格 | tűt | tűket |
| 与格 | tűnek | tűknek |
| 工具格 | tűvel | tűkkel |
| 因果格 | tűért | tűkért |
| 转移格 | tűvé | tűkké |
| 到格 | tűig | tűkig |
| 样格-形式 | tűként | tűkként |
| 样格-情态 | — | — |
| 内格 | tűben | tűkben |
| 顶格 | tűn | tűkön |
| 接格 | tűnél | tűknél |
| 入格 | tűbe | tűkbe |
| 上下格 | tűre | tűkre |
| 向格 | tűhöz | tűkhöz |
| 出格 | tűből | tűkből |
| 上格 | tűről | tűkről |
| 夺格 | tűtől | tűktől |
tű 的所有格形
|
派生词
复合词
- biztosítótű
- brosstű
- gombostű
- hajtű
- iránytű
- melltű
- tűpárna
- tűsarok
- varrótű
短语
- tű a szénakazalban
- tűkön ül
- tűvé tesz
参考资料
- ↑ Zaicz Gábor, Etimológiai Szótár, Tinta Könyvkiadó, ISBN 963 7094 01 6
拓展阅读
- tű in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.