匈牙利语
词源
源自拉丁语 professor。[1]
发音
- IPA(帮助)：[ˈprofɛsːor]
- 断字：pro‧fesz‧szor
- 韵部：-or
名词
professzor（复数 professzorok）
- 教授，讲师
- 近义词： egyetemi tanár
- 主任医师
变格
| 变格（词干：-o-，元音和谐律：后）
|
|---|
|
|
单数
|
复数
|
|---|
| 主格
|
professzor
|
professzorok
|
|---|
| 宾格
|
professzort
|
professzorokat
|
|---|
| 与格
|
professzornak
|
professzoroknak
|
|---|
| 工具格
|
professzorral
|
professzorokkal
|
|---|
| 因果格
|
professzorért
|
professzorokért
|
|---|
| 转移格
|
professzorrá
|
professzorokká
|
|---|
| 到格
|
professzorig
|
professzorokig
|
|---|
| 样格-形式
|
professzorként
|
professzorokként
|
|---|
| 样格-情态
|
—
|
—
|
|---|
| 内格
|
professzorban
|
professzorokban
|
|---|
| 顶格
|
professzoron
|
professzorokon
|
|---|
| 接格
|
professzornál
|
professzoroknál
|
|---|
| 入格
|
professzorba
|
professzorokba
|
|---|
| 上下格
|
professzorra
|
professzorokra
|
|---|
| 向格
|
professzorhoz
|
professzorokhoz
|
|---|
| 出格
|
professzorból
|
professzorokból
|
|---|
| 上格
|
professzorról
|
professzorokról
|
|---|
| 夺格
|
professzortól
|
professzoroktól
|
|---|
professzor 的所有格形
| 所有者
|
单数所有物
|
复数所有物
|
|---|
| 第一人称单数
|
professzorom
|
professzoraim
|
|---|
| 第二人称单数
|
professzorod
|
professzoraid
|
|---|
| 第三人称单数
|
professzora
|
professzorai
|
|---|
| 第一人称复数
|
professzorunk
|
professzoraink
|
|---|
| 第二人称复数
|
professzorotok
|
professzoraitok
|
|---|
| 第三人称复数
|
professzoruk
|
professzoraik
|
|---|
|
衍生词汇
参考资料
延伸阅读
- professzor in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
