匈牙利语
| 化学元素 | |
|---|---|
| Na | |
| 前：neon (Ne) | |
| 后：magnézium (Mg) | |
词源
发音
- IPA(帮助)：[ˈnaːtrijum]
- 断字：nát‧ri‧um
- 韵部：-um
名词
nátrium（通常不可数，复数 nátriumok）
变格
| 变格（词干：-o-，元音和谐律：后） | ||
|---|---|---|
| 单数 | 复数 | |
| 主格 | nátrium | nátriumok |
| 宾格 | nátriumot | nátriumokat |
| 与格 | nátriumnak | nátriumoknak |
| 工具格 | nátriummal | nátriumokkal |
| 因果格 | nátriumért | nátriumokért |
| 转移格 | nátriummá | nátriumokká |
| 到格 | nátriumig | nátriumokig |
| 样格-形式 | nátriumként | nátriumokként |
| 样格-情态 | — | — |
| 内格 | nátriumban | nátriumokban |
| 顶格 | nátriumon | nátriumokon |
| 接格 | nátriumnál | nátriumoknál |
| 入格 | nátriumba | nátriumokba |
| 上下格 | nátriumra | nátriumokra |
| 向格 | nátriumhoz | nátriumokhoz |
| 出格 | nátriumból | nátriumokból |
| 上格 | nátriumról | nátriumokról |
| 夺格 | nátriumtól | nátriumoktól |
nátrium 的所有格形
|
衍生词汇
- nátrium-adipát
- nátrium-alginát
- nátrium-aluminát
- nátrium-aurotiomalát
- nátrium-benzoát
- nátrium-bromát
- nátrium-bromid
- nátrium-cianid
- nátrium-citrát
- nátrium-dikromát
- nátrium-ferrocianid
- nátrium-fluorid
- nátrium-formiát
- nátrium-foszfát
- nátrium-fumarát
- nátrium-glutamát
- nátrium-glükonát
- nátrium-hidrid
- nátrium-hidroxid
- nátrium-jodát
- nátrium-jodid
- nátrium-karbonát
- nátrium-klorát
- nátrium-klorid
- nátrium-kloroaluminát
- nátrium-kromát
- nátrium-metabiszulfit
- nátrium-nitrát
- nátrium-nitrit
- nátrium-oxid
- nátrium-perklorát
- nátrium-permanganát
- nátrium-peroxid
- nátrium-polonid
- nátrium-propionát
- nátrium-szalicilát
- nátrium-szelenid
- nátrium-szilikát
- nátrium-szorbát
- nátrium-szulfát
- nátrium-szulfid
- nátrium-szulfit
- nátrium-szuperoxid
- nátrium-tiocianát
- nátrium-tioszulfát
参考资料
- ↑ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2
延伸阅读
- nátrium in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.