kesztyű
匈牙利语
词源
源自kéz (“手”) + teü (“放”, tesz的弃用现在分词形)。[1]
发音
- IPA(帮助):[ˈkɛscyː]
- 断字:kesz‧tyű
- 韵部:-cyː
名词
kesztyű(复数 kesztyűk)
变格
| 变格(词干:长/高元音,元音和谐律:前圆唇) | ||
|---|---|---|
| 单数 | 复数 | |
| 主格 | kesztyű | kesztyűk |
| 宾格 | kesztyűt | kesztyűket |
| 与格 | kesztyűnek | kesztyűknek |
| 工具格 | kesztyűvel | kesztyűkkel |
| 因果格 | kesztyűért | kesztyűkért |
| 转移格 | kesztyűvé | kesztyűkké |
| 到格 | kesztyűig | kesztyűkig |
| 样格-形式 | kesztyűként | kesztyűkként |
| 样格-情态 | — | — |
| 内格 | kesztyűben | kesztyűkben |
| 顶格 | kesztyűn | kesztyűkön |
| 接格 | kesztyűnél | kesztyűknél |
| 入格 | kesztyűbe | kesztyűkbe |
| 上下格 | kesztyűre | kesztyűkre |
| 向格 | kesztyűhöz | kesztyűkhöz |
| 出格 | kesztyűből | kesztyűkből |
| 上格 | kesztyűről | kesztyűkről |
| 夺格 | kesztyűtől | kesztyűktől |
kesztyű 的所有格形
|
派生词
- kesztyűs
- kesztyűtlen
复合词
- bokszkesztyű
- bőrkesztyű
- félkesztyű
- gumikesztyű
- kesztyűbőr
- kesztyűtágító
- mosdókesztyű
- vívókesztyű
短语
- egyujjas kesztyű
- ujjatlan kesztyű
参考资料
- ↑ kesztyű in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121
拓展阅读
- kesztyű in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
