egyezkedik
匈牙利语
词源
源自动词 egyezik + -kedik。（创造于18-19世纪的语言改革）[1]
发音
- IPA(帮助)：[ˈɛɟːɛskɛdik]
- 断字：egyez‧ke‧dik
- 韵部：-ɛdik
动词
egyezkedik
变位
egyezkedik 的变位
| 第一人称 sg | 第二人称 sg 非正式 |
第三人称 sg、 二复 sg 正式 |
第一人称 pl | 第二人称 pl 非正式 |
第三人称 pl、 二复 pl 正式 | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 直陈式 | 现在时 | 不定 | egyezkedem 或 egyezkedek |
egyezkedsz | egyezkedik | egyezkedünk | egyezkedtek | egyezkednek |
| 定 | 不及物动词，不使用肯定式 | |||||||
| 二复受词 | ― | |||||||
| 过去时 | 不定 | egyezkedtem | egyezkedtél | egyezkedett | egyezkedtünk | egyezkedtetek | egyezkedtek | |
| 定 | ― | |||||||
| 二复受词 | ― | |||||||
| 条件式 | 现在时 | 不定 | egyezkednék | egyezkednél | egyezkedne | egyezkednénk | egyezkednétek | egyezkednének |
| 定 | ― | |||||||
| 二复受词 | ― | |||||||
| 虚拟式 | 现在时 | 不定 | egyezkedjek 或 egyezkedjem |
egyezkedj 或 egyezkedjél |
egyezkedjen | egyezkedjünk | egyezkedjetek | egyezkedjenek |
| 定 | ― | |||||||
| 二复受词 | ― | |||||||
| 不定式 | egyezkedni | egyezkednem | egyezkedned | egyezkednie | egyezkednünk | egyezkednetek | egyezkedniük | |
| 其他非限定 动词形 |
动名词 | 现在分词 | 过去分词 | 将来过去 | 副词过去形 | 潜在形 | ||
| egyezkedés | egyezkedő | egyezkedett | ― | egyezkedve | egyezkedhet | |||
衍生词汇
- egyezkedés
- 带前缀
- kiegyezkedik
参考资料
- ↑ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. ISBN 978 963 7094 71 2
延伸阅读
- egyezkedik in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- egyezkedik in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)