diák
匈牙利语
发音
- IPA(帮助)：[ˈdijaːk]
音频 - 断字：di‧ák
- 韵部：-aːk
词源 1
借自保加利亚语或塞尔维亚-克罗地亚语，对比保加利亚语 дяк (djak, “学生，执事”, 方言)、塞尔维亚-克罗地亚语 đak (“学生”)、dijak (“抄写员”, 古旧)，源自中古希腊语 διάκος (diákos, “执事”)。deák的同源对似词。
其他形式
- deák (在“学生”之义古旧，带民间气息)
名词
diák（复数 diákok）
- 学生
- 近义词： tanuló、hallgató
- 下位词： (általános) iskolás、középiskolás、gimnazista、főiskolás、egyetemista
变格
| 变格（词干：-o-，元音和谐律：后） | ||
|---|---|---|
| 单数 | 复数 | |
| 主格 | diák | diákok |
| 宾格 | diákot | diákokat |
| 与格 | diáknak | diákoknak |
| 工具格 | diákkal | diákokkal |
| 因果格 | diákért | diákokért |
| 转移格 | diákká | diákokká |
| 到格 | diákig | diákokig |
| 样格-形式 | diákként | diákokként |
| 样格-情态 | — | — |
| 内格 | diákban | diákokban |
| 顶格 | diákon | diákokon |
| 接格 | diáknál | diákoknál |
| 入格 | diákba | diákokba |
| 上下格 | diákra | diákokra |
| 向格 | diákhoz | diákokhoz |
| 出格 | diákból | diákokból |
| 上格 | diákról | diákokról |
| 夺格 | diáktól | diákoktól |
diák 的所有格形
|
衍生词汇
复合词
- diákigazolvány
- diákkiállítás
- diákotthon
形容词
diák (无比较级)
变格
| 变格（词干：-o-，元音和谐律：后） | ||
|---|---|---|
| 单数 | 复数 | |
| 主格 | diák | — |
| 宾格 | diákot | — |
| 与格 | diáknak | — |
| 工具格 | diákkal | — |
| 因果格 | diákért | — |
| 转移格 | diákká | — |
| 到格 | diákig | — |
| 样格-形式 | diákként | — |
| 样格-情态 | diákul | — |
| 内格 | diákban | — |
| 顶格 | diákon | — |
| 接格 | diáknál | — |
| 入格 | diákba | — |
| 上下格 | diákra | — |
| 向格 | diákhoz | — |
| 出格 | diákból | — |
| 上格 | diákról | — |
| 夺格 | diáktól | — |
词源 2
dia + -k (复数后缀)
名词
diák
延伸阅读
- diák in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- diák in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
- deák in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- deák in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)