öcs
匈牙利语
词源
源自原始芬兰-乌戈尔语 *ećɜ (“弟弟，妹妹”)。[1][2]
发音
- IPA(帮助)：[ˈøt͡ʃː] (实际读音: öccs)
音频 - 韵部：-øt͡ʃː
名词
öcs（复数 öcsök）
变格
| 变格（词干：-ö-，元音和谐律：前圆唇） | ||
|---|---|---|
| 单数 | 复数 | |
| 主格 | öcs | öcsök |
| 宾格 | öcsöt | öcsöket |
| 与格 | öcsnek | öcsöknek |
| 工具格 | öccsel | öcsökkel |
| 因果格 | öcsért | öcsökért |
| 转移格 | öccsé | öcsökké |
| 到格 | öcsig | öcsökig |
| 样格-形式 | öcsként | öcsökként |
| 样格-情态 | — | — |
| 内格 | öcsben | öcsökben |
| 顶格 | öcsön | öcsökön |
| 接格 | öcsnél | öcsöknél |
| 入格 | öcsbe | öcsökbe |
| 上下格 | öcsre | öcsökre |
| 向格 | öcshöz | öcsökhöz |
| 出格 | öcsből | öcsökből |
| 上格 | öcsről | öcsökről |
| 夺格 | öcstől | öcsöktől |
Template:Hu-pos-öcs
派生词
- öcsi
- öcskös
复合词
参考资料
- ↑ Entry #126 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ öcs in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121
拓展阅读
- öcs in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.